Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!

Mit jelent és hogyan valósulhat meg a korábban leírt összehangolt működés a környezet, a társadalom és a gazdaság között?

1. Érdemes abból kiindulnunk, hogy általánosságban mindenkit az érdekei mozgatnak és terelnek valamilyen irányba. Ahhoz tehát, hogy az együttműködés kulcsát megtaláljuk meg kell vizsgálnunk ennek a három különböző dimenziónak az érdekeit külön-külön. Akármennyire is igaz ugyanis, hogy a másikra való tekintet nélkül nem oldhatóak meg a három nagy rendszer egyikének problémái sem, be kell látnunk, hogy ezt egyelőre kevesen ismerték fel. A kívánt kooperáció így azon áll vagy bukik, hogy sikerül e beazonosítani olyan metszéspontokat amelyek mind a három dimenzió képviselőit sikeresen motiválják és késztetik közös cselekvésre.

2. A "társadalom" avagy az egyes ember "érdekei" persze igen változatosak lehetnek. Mi több, ha belegondolunk a gazdaság vagy a környezet "érdekeit" is leginkább egyes emberek határozzák meg, nem önmaguktól valóak. Ezt a fajta "emberközpontúságot" azonban ebben az esetben érdemes elfogadnunk. Tehát a társadalom és az abban élő egyén érdeke (miközben ezek egymással is szemben állhatnak egyes esetkeben) a legáltalánosságban talán két szóval írható le; jólét és biztonság. Ha még ennél is általánosabban akarjuk megfogalmazni ezt, akkor a két fogalmat összeolvasztva azt mondhatjuk, hogy az egyén minimálisan az "általános emberi méltóság" mércéje által megkövetelt életre vágyik. Az általános emberi méltóság fogalmába (szigorúan nem jogi értelemben) beletartozik az anyagi biztonság mellett a szabadság (mozgás, vélemény, pályaválasztási stb.) a fizikai biztonságérzet, a biztos lakhatás és így tovább. Minden olyan kezdeményezés, tevékenység, program, terv, cselekvés tehát amely alkalmas arra, hogy ezeket az általános vágyakat kielégítse vagy ezzel kecsegtet esetleg konkrétan tesz is érte arról megállapítható, hogy a társadalom és az egyén érdekét szolgálja.

3. Egy modern piacgazdaság és annak szereplőinek, a gazdasági társaságoknak a mozgatórugója és alapvető érdeke a nyereség elérése vagyis a profit. A non-profit alapon működő gazdasági társaságok általában valamilyen önmagukon túlmutató cél érdekében tevékenykednek, így ezeket inkább az előző ponthoz sorolhatjuk. A "hagyományos" gazdasági társaságok többféleképpen tehetnek szert nyereségre. Alapvetően két eszköz áll a rendelkezésükre; a kiadásaik csökkentése és/vagy a bevételeik növelése. Vannak ezen kívül azonban olyan tényezők, amelyek nem közvetlenül és/vagy pénzben nem (pontosan) kifejezhető módon járulhatnak hozzá a gazdasági társaság eredményességéhez. Ilyen lehet például az úgynevezett vállalati imázs kialakítása. Ez annyit takar, hogy a vállalat olyan képzettársítást próbál kialakítani saját magáról amelynek eredményeképpen azok akiknek fontos vagy jelentéssel bír a vállalat által felkarolt terület vagy más dolog azok nagyobb eséllyel válhatnaknak később az adott gazdasági társaság vásárlóivá/ügyfeleivé. Ilyenre számos példát találunk. Következésképpen megállapítható, hogy a cégeket nem pusztán a bevételük növelésének és/vagy a kiadásaik csökkentésének ígéretével lehet motiválni az alapvető érdekük, a nyereség elérése érdekében hanem ugyanígy egy kedvező képzettársítás kialakításának programjával is.

4. A környezet érdekeiről, amelyek végső soron valamennyiünk érdekei is, már korábban szóltunk. A környezet védelme azonban nem csak akkor lehet sikeres, ha, amint azt fentebb kifejtettük megtalálja a metszéspontokat a gazdaság és a társadalom specifikus érdekeivel hanem akkor is, ha a környezet védelmének alapvető érdekeit hangsúlyozva és azokat szem előtt tartva dolgoz ki olyan kezdeményezéseket, amelyek nem elszigetelten hatnak egyik vagy másik dimenzióban, hanem egyszerre mindegyikben. Nézzünk egy konkrét példát.

5. Nem olyan régen nagy nyilvánosságot kapott az Igazgyöngy Alapítvány "Biobrikett programja" amely nemzetközi elismerésben is részesült. A program honlapján szereplő mondat szerint a kezdeményezés "előnyei, hogy kis befektetéssel, helyi anyagok hasznosításával ( lokalitás, szállítási költégek megtakarítása & kevesebb környezeti teher) és egyszerű, kézi hajtású gépekkel egy közösség saját magának előállíthatja a tüzelőjét, így munkahelyeket teremt, (anyagi biztonság, profit szerzési lehetőség)  csökkenti a helyiek tüzelőköltségét ( anyagi biztonság megerősödése, nagyobb vásárlóerő más szektorokban) és megkíméli az erdőket (levegőtisztaság, fenntarthatóság, bünözés visszaszorulása)." 

6. Ebből az egyetlen mondatból látható mennyi féle érdek találkozhat egy program megvalósítása során. De nézzünk egy másik példát. Debrecenben hajléktalanok (a legkiszolgáltatottabb és legelesetebb emberek) müködnek közre a közterületen eldobott újrahasznosítható anyagok begyűjtésében. Itt is egyszerre látjuk érvényesülni az egyén/társadalom, (hasznos tevékenység folytatása, anyagi előnyök) a gazdaság (újrahasznosítást végző alapanyaghoz jutása->profit) és a környezet (a közterületek káros anyagoktól való megtisztítása, hulladék-újrahasznosítás) érdekeit.

7. Ezeknek a példáknak az alapján tehát állítható, hogy bizonyosan léteznek olyan kezdeményezések amelyek ha nem is tökéletesen de kielégítik mindhárom dimenzió érdekeit s ezáltal teszik hatékonyabbá, népszerűbbé és megvalósíthatóvá azokat. A környezetvédelem arca mozgalom elkötelezett az ilyen és ehhez hasonló programok kidolgozásában, segítésében, véghez vitelében. Csak ezen az úton lehetséges hosszútávon az alapvető célok irányába történő  tartós és hatékony elmozdulás!

8. Végül pedig ahogy minden gondolatnak és kezdeményezésnek, így A környezetvédelem arca mozgalomnak is vannak előzményei illetve példaképei, amelyekből és akikből erőt meríthet. A következő poszban tehát azokról az emberekről szólunk akiknek tevékenysége ösztönzőleg hathat a cselekvésre.

Őrültség semmit nem tennünk, ha mindent nem tehetünk is - Gróf Esterházy Miklós nádor

A 3D gondolkodás jegyében nézzük át kezdeti tennivalókat, hangsúlyozva, hogy egyelőre pusztán alapelveket fektetünk le.

Ezek három szó köré csoportosulnak; egyeztetés, megjelenés, képviselet.

1.Egyeztetés

Az egyeztetés nem csak a párhuzamosságok elkerülése miatt fontos, hanem számos egyéb okból is. Elsőként fontos leszögezni, hogy A környezetvédelem arca mozgalom nem szakmai szervezet, nem szakértőkből áll. Ahhoz azonban, hogy a korábban megfogalmazott kulcsfontosságú tudást megszerezhessük, beépíthessük és képviselhessük szükség van a már létező és alapos szakmai munkát végző különböző zöld szervezetekkel való szoros kapcsolattartásra. Azonkívül az egyeztetés minél több, a tágabb értelemben vett környezetvédelemmel foglalkozó de nem szakértőkből álló nagyobb szerveződéssel indokolt már az induláskor. Véleményük és esetleges támogatásuk A környezetvédelem arca mozgalom számára mindig fontos kell hogy legyen. Az egyeztetés azonban természetesen nem korlátozódhat kizárólag a "harmadik dimenzió" körére. Egyeztetni kell gazdasági és társadalmi szervezetekkel is a később részletezendő közös munkák eredményessége és a 3D gondolkodás elterjesztése érdekében is.

2. Megjelenés

A megjelenés mindig fontos szerepet játszik bármilyen kezdeményezés, termék sikerében. Így nagyon fontos ennek alapos kidolgozása, felépítése és folyamatos kezelése. Egy jól megjegyezhető, egyszerű ám ugyanakkor kifejező és hatásos logó elkészítése kulcskérdés. Ma, ha valakitől megkérdezik mi jut eszébe arról, hogy "környezetvédelem" nem egyértelmű, hogy mire fog gondolni. A környezetvédelemnek ezért arcot kell adnunk. Egy arcot, amely majd mindig eszébe jut az embereknek, ha ezt vagy a többi kulcsszót (tudatosság, fenntarthatóság) meghallják. A megjelenés vonatkozik on és offline felületekre egyaránt hiszen mindkettő remek kommunikációs teret biztosít természetesen más-más igényekkel.

3. Képviselet

Ugyanakkor A környezetvédelem arca mozgalom elindulásához nem elegendő az egyeztetés valamint a különböző felületeken való megjelenés, képviselni is kell azt. A képvielet szó szerint értendő. Olyan arcokat érdemes a képviselettel megbízni, akik hitelesen, tárgyilagosan, elszántan képesek a megfelelő tudás/üzenetek átadására. Nem szabad ugyanakkor abba a hibába esnünk, hogy A környezetvédelem arca képviseletét túl sok személyre bízzuk, mert ez a kellő hatékonyság kárára válhat. Ahogy pl "van az országnak" etológusa vagy kertésze ugyanígy lennie kell olyanoknak akik már a puszta megjelenésel közvetíthetik a környezetvédelem üzenetét. Ennek elsődleges célja természetesen nem az ismerté válás, hanem sokkal inkább az, hogy biztosítsa legyen annak a lehetősége, hogy ha valamilyen esemény kapcsán a a környezet szempontjait képviselni szükséges mindenki számára egyértelmű legyen ki az akit erről érdemben kérdezni lehet.

Tehát az egyeztetés, megjelenés kialakítása és a képviselet tisztázása lesznek azok a legelső teendők amelyek A környezetvédelem arca mozgalom indulásakor mindenképpen el kell végeznünk.

A következőkben a "másik két dimenzióval" való együttműködésről kell szólnunk.

...a környezetvédelem úri huncutság - Vámos György (főtitkár, Országos Kereskedelmi Szövetseg

Korábban meghatároztuk A környezetvédelem arca mozgalom által vallott elveket és az azok által meghatározott célokat valamint az elérésükhöz használható/használandó eszközöket. Ez alkalommal induljunk ki a fenti idézetből. Az, hogy hol, mikor és milyen összefüggésben hangzott el talán nem is érdekes. A lényeg az, hogy "kiválóan" mutatja meg a széles társadalomi rétegekben a környezetvédelemről még mindig élő abszolut téves képet. Azt látjuk mind a mai napig, hogy sokan a környezetvédelemben tevékenykedőket egyfajta szubkultúra tagjaiként kezelik, hasonlóképpen gondolva rájuk, mint pl a rock zenét kedvelők avagy a bélyegeket gyűjtők (egyébként tiszteletre méltó) csoportjaira. "Vannak ilyenek is" "Ők is egyek a sok közül" - mondják. Rögtön érdemes hozzá tenni, hogy az effajta megítélés korántsem a véletlen vagy rosszindulat műve. El kell ismernünk ugyanis, hogy a környezetvédelem ügye Magyarországon és általában a világban nem a fontosságának megfelelő szerepet tölti be. Létezik ugyan "saját" intézményrendszere, (pl hazánkban egykor önálló környezetvédelmi minisztérium is létezett)  "civil szervezetei", "eseményei", "törzsközönsége" de nincs benne a mindennapjainkban. Enélkül pedig éppen a lényege veszik el. Nos ezt az állapotot nevezhetjük tehát "környezetvédelmi szubkultúrának" amin bizonyosan változtatnunk kell! A változtatáshoz pedig új módszerek (is) kellenek, tekintve, hogy a fenti tapasztalatok alapján úgy tűnik egyrészt ,hogy a "régi" vagy korábbi módszerek nem voltak elég hatékonyak, másrészt pedig olyan új eszközök is rendelkezésünkre állnak amelyek eddig nem voltak adottak.

Az egyik ilyen módszer lehet a 3D gondolkodás, amelynek elterjesztése és alkalmazása, egyszerre lehet eszköz és cél mind a saját döntéseinkben mind mások gondolkodásában. Eszközként használjuk a főbb célok eléréshez azaz a tudatosabb, fenntarhatóbb, környezetet jobban védő társadalom eléréséhez ugyanakkor cél is egyben, abban az értelemben hogy kívánatos lenne a 3D gondolkodás természetessé válása az emberek mindennapi fontos és kevésbé fontos döntései során.

Nézzük meg először, hogy honnan ered az elnevezés? Világunknak három alapvető, egymástól elválaszthatatlan rétege, dimenziója van; 1.az emberek közössége alkotja a társadalmat amelyben élünk, 2.az emberi társadalmak hozták létre a gazdaságot amely működteti azokat, s végül mint harmadik nagyon fontos alkotóelem ott áll a környezet, amely magának az életnek a lehetőségét biztosítja (erről bővebben pl itt ). Ebből az egyszerű képletből pedig az következik, hogy egyik alkotóelem sem létezhet a másik nélkül és egyiknek a  problémái sem oldhatóak meg a másik kettő szempontjainak figyelmbe vétele nélkül (legalábbis közép és hosszútávon biztosan nem). Ez az, amit sokan még nem ismertek fel, és továbbra sincs egyensúlyban e három szempont a döntések meghozatala során. 

Hogyan alakult napjainkig ez az egyensúlyeltolódás? Ha visszatekintünk a közelmúlt történetére az ipari forradalomtól (ahonnan az egész problémakör kiindult) azt láthatjuk, hogy a XIX.században a gazdasági szempontok mindent felülírtak. Ennek eredményeként többek között az iparosodó társadalmak - amellett, hogy megkezdték a környezet mértéktelen kirablását - kettészakadtak nagyon gazdag és nagyon szegény csoportokra. Ezzel összefüggésben hatalmas tömegeknek kellett nap mint nap embertelen munkakörülmények között dolgoznia. Ismeretes, hogy ennek a társadalmi folyamatnak eredője lett a kommunizmus ideológiájának megszületése, amely később még több bajt hozott magával. Kb. a XX. század második felére a gazdasági szempontok kizárólagosságának visszaszorításával  valamint többek között éppen a kommunista és egyéb diktatúrák tapasztalatainak felhasználásával sikerült az emberiességi, társadalmi  szempontokat jobban figyelelmbe vevő rendszert létrehozni, a maga sokrétű intézményrendszerével és folyamatosan bővülő joggyakorlatával. Anélkül, hogy tökéletesnek láttatnánk az így kialakult állapotokat meg kell állapítsuk, hogy a múlt század végére tehát a fentiek alapján kialakult a "kétdimenziós gondolkodásmód" azaz a gazdaság és a társadalom szempontjainak figyelembevétele elterjedté vált.

Igazságtalan lenne, ha nem említenénk meg, hogy már a XX.században, körülbelül az 1970-es évektől megjelent a környezetvédelem fontossága a nemzetközi közbeszédben, sőt ez később intézményes illetve különféle jogi biztosítékokat is kapott. Mi több az előző évezred végére úgy látszott, hogy elindult egy folyamat amely biztató eredményeket hozhat mind világviszonylatban mind lokálisan. Azonban ma még ezek az eredmények csak részben látszanak. Összefoglalva tehát; a XIX. század a gazdaság, a XX. század pedig a társadalom, "az ember" előre törését hozta. Ma, 2013-ban tehát azt a célt kell kitűznünk, hogy a XXI. század legyen az a történelmi korszak, amelyre úgy emlékezhetnek majd leszármazottaink, mint a századra, amelyben a környezet - a világunkat meghatározó "harmadik" dimenzió - végérvényesen elfoglalta helyét a gazdaság és a társadalom szempontrendszere mellett mindennapi döntéseink során, biztosítva ezzel az emberiség hosszútávú jövőjét!   

Visszatérve tehát a 3D gondolkodás lényege éppen abban áll, hogy a mindennapok gyakorlatában a környezeti szempontokat is beemeli a döntések meghozatalának bonyolult összefüggésrendszerébe, egyenrangúvá téve azt a társadalmi és gazdasági tényezőkkel. Így a 3D gondolkodás természetessé teszi, hogy a környezet védelme pont olyan fontos szempont, mint például a gazdaságosság vagy az emberi jogok. Talán ez ma még távolinak tűnik, de A környezetvédelem arca mozgalom gyakorlatában ennek  kezdettől fogva érvényesülnie kell, hogy példát mutathasson s ez alapján később szélesebb körben váljék alkalmazottá.

Fontos tisztázni, hogy a módszer kulcsa az együttműködés és nem a más érdekek elleni harc. Ahogyan azt korábban már jeleztük a meggyőzés sokkal hatékonyabb eszköz, mint a legyőzés. Rengeteg ügy megoldható úgy is, hogy az a különböző szereplőkben a megelégedettség érzetét keltse, s így talán nem hangozhat el olyan vélemény mint amit e bejegyzés legelején citáltunk. A környezetvédelem ugyanis biztosan nem "úri huncutság", a környezetvédelem a teremtett világ megőrzéséért, állapotának javításáért végső soron az emberiség hosszútávú jövőjének biztosításáért tett legnemesebb erőfeszítés amely mindnyájunk felelőssége és kötelessége.

Végső soron be kell lássuk, hogy a gazdaság, a társadalom és a környezetvédelem szereplői egymásra utaltak.  Nem egymás ellen, hanem egymás mellett kell dolgozzanak. Evégből minden félnek tudatosan keresni kell az együttműködés lehetőségeit az előttünk álló kihívások megoldásaira lehetőleg a 3D gondolkodás alkalmazásával. Az módszer megvalósíthatóságának bizonyítékaként elég ha csak arra gondolunk, hogy a mindennapjaink problémáira gyakran olyan környezeti szempontokat is érvényesítő megoldások adnak legjobb választ, amelyek amellett, hogy gazdaságosak még szociális kihatásaik is vannak (lásd pl.: a lakásfenntartás költségeinek ésszerű csökkentése, enegiahatékonyság növelés stb.). Emellett gyakran a társadalomban vagy a gazdaságban keletkező anomáliák valamely környezetvédelmi megoldás vagy elv alkalmazásával kezelhetőek leghatásosabban (lásd pl.: megújuló energiaforrások bevonása a kifogyóban levő fosszilis források helyett vagy az amerikai "Food donation act" sikere a "ne pazarolj" elv jegyében)

Mindezek alapján a 3D gondolkodás át kell, hogy hassa A környezetvédelem arca mozgalmat minennapi működése során. A módszer eredményes alkalmazásához pedig (annak öndefiníciója szerint is) partnereket kell, hogy keressen és találjon. A különböző szférákban szereplő partnerszervezetek megkeresésének konkrét, kidolgozott cselekvési tervek alapján kell történnie. Ezek sikere érdekében pedig szólni kell egyértelműen az együttműködések mibenlétéről és az azok annak megvalósíthatóságát alátámasztó érvekről. Ezekkel folytatjuk legközelebb.

"We are all here on earth to help others; what on earth the others are here for I don't know" - W H Auden

("Mindnyájan azért vagyunk e világon, hogy segítsünk másoknak, de hogy ők mi a fenét keresnek itt, arról fogalmam sincsen")

Az előző posztban kifejtettük A környezetvédelem arca mozgalmat meghatározó legfontosabb fogalmakat (tudás, tudatosság, fenntarthatóság, környezetvédelem) és az e fogalmak által meghatározott célokat. Azt is leszögeztük, hogy A környezetvédelem arca egy mindenkihez szóló, befogadó, nyitott közösség kell hogy legyen, tekintet nélkül nemre, korra, vallásra, bőrszínre, párthovatartozásra stb. Hiszen a lényegét éppen az adja, hogy nem valakik ellen vagy mellett szerveződik, hanem hitünk szerint valamennyiünk érdekében. A környezetvédelem arca meggyőzni igyekszik de legyőzni soha, gondolatokat ébreszt, közvetít és lehetőleg érvényre juttat, szükséges konfliktusokat vállal de azok megoldásán és nem azok kiélezésén fáradozik. Mindezeknek megfelelően a politikától (annak valódi jelentése; 'a köz ügyeivel való törődés' értelmében) nem, de politikai pártoktól független civil kezdeményezés, a korábban meghatározott szilárd alapokon.

Miután meghatároztuk a szervezet identitását el kell gondolkodjunk azon, milyen eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a lefektetett elvek mentén az elérendő célok felé haladjunk. Be kell lássuk ugyanis, hogy rengeteg kezdeményezés létezik a világban, amelyek mégoly magasztos célok elérésén munkálkodva is sikertelenek  vagy nem elég sikeresek maradnak. Ebből az a tanulság, hogy a helyes és magasztos célok és elvek meghatározása szükséges de nem elégséges feltétele a hatékonyságnak, kulcsszerep jut a megvalósításnak is. 

Nézzük tehát a teljesség igénye nélkül melyek lehetnek azok a rendelkezésre álló eszközök amikkel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy a megfelelő tudás átadásával egy tudatosabb társadalom felé haladjunk, amely fenntarthatóbban él és emellett a környezetéért is tesz!

1. Első helyen kell említenünk a már rendelkezésre álló és folyamatosan bővülő ismeretanyagot. Mind hazai, mind nemzetközi szinten óriási mennyiségű hozzáférhető (tudományos) ismeret áll rendelkezésre a környezeti problémákról, azok mibenlétéről és a megoldási javaslatokról. Ezeket fel lehet és fel kell használni! Jóllehet ez a tudásanyag szinte nap mint nap frissül, gyarapszik így nagyon fontos követelmény az azok ismeretében való naprakészség ugyanis a legfrissebb információk ismerete és átadása az egyik fontos célunk és feladatunk.

2. Rendelkezésünkre állnak továbbá a fent említett tudásanyag alapján meghozott különféle nemzetközi, EU-s és nemzeti jogszabályok és egyéb jogi kötőerővel bíró dokumentumok. Ismeretes, hogy az életünk szinte valamennyi szegmensét joszabályok szabályozzák. Szerencsére a környezeti ügyek kapcsán eleddig számos (vagy inkább számtalan) jogi és nem jogi dokumentum született már, amelyek ugyanúgy mint a fent említett ismeretanyag folyamatosan változóban vannak. Alapvetően háromféle módon használhatjuk eszközként ezeket. Egyrészt hivatkozhatunk a már elfogadott és hatályos rendelkezésekre,  másrészt részt vehetünk ezek végrehajtásában ezen túl a "környezetvédelem" elve arra is kötelez minket, hogy előmozdítsuk a már meglevő jogszabályok még kedvezőbb irányba való megváltoztatását.

3. A következő felhasználandó eszköz a modern technika. Talán elsőre ellentmondásosan hangzik, de a környezet védelme nem áll szükségszerűen ellentétben a modern technikával, legalábbis annak bizonyos részével. Reálisan szemlélve egy XXI. századi társadalmi szervezetnek, melynek célja egy jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb világ megvalósítása szövetségeséül kell hívnia a modern technikát. Ez kétféleképpen értendő; egyrészt használni kell a már meglevő kommunikációs és egyéb eszközöket, amelyek eddig soha nem látott sebességgel, hatalmas tömegekhez és távolságokra juttatják el a tudatosság elősegítéséhez elengedhetetlen tudásanyagot. Másrészt a megállíthatatlan technikai fejlődést befolyásolni kell annyiban, hogy egyfelől a környezeti szempontokat figyelembe véve, azokat beépítve folytassa tevékenységét, másfelől pedig minél inkább koncentráljon olyan megoldások, eszközök kidolgozására amelyek kedvező irányba befolyásolják a jelenlegi fenntarthatatlan folyamatokat (gondulhatunk itt például hatékonyabb napkollektorok kifejlesztésére avagy a  nem hagyományos üzemanyagot használó közlekedési eszközök tökéletesítésére stb.) 

4. Negyedikként említhetjük a médiát. Bizonyos értelemben beleérthető a harmadik pontban említett kategóriába mégis érdemes külön szólni róla. A médiát sokan a negyedik hatalmi ágnak tartják (a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalom mellett) és valóban napjaink tömegtársadalmaiban meghatározó jelentősége van. Politikai és egyéb választásainkat dönti el, emberi sorsokat alakít, némi túlzással egy egész társadalom gondolkodását befolyásolhatja. Többek között az internet vagy a televízió létezése nélkül ma már nem tudjuk elképzelni az életünket. A média számos egyéb (akár negatív) hatása mellett örvendetes fejlemény ugyanakkor, hogy egyre inkább általánossá válik az úgynevezett szelektív médiafogyasztás vagyis amikor a fogyasztó maga döntheti el, hogy mi az a tartalom amit "elfogyaszt", sőt arról is maga dönt, hogy hol és mikor teszi ezt. Emellett napjainkra kialakult a közösségi média amelynek köszönhetően ma már nem csak fogyasztó hanem egyúttal tartalom-előállító is lehet bárki. Ez a két egymással összefüggő folyamat alapvetően változtatta/növelte meg a média jellegét és szerepét. Sokkal könnyebb pillanatok alatt nagy mennyiségű információt eljuttatni tömegeknek mint eddig bármikor. Akár egyik napról a másikra lehet a világon bárkiből/bármiből világszerte ismert ember/mém. Az okostelefonok megjelenésével pedig végleg zsebre tettük a világot. Mindezek tükrében A környezetvédelem arca mozgalomnak kiemelt célja a médiában való megjelenés mind a "hagyományos" mind a "progresszív" felületeken. Ez a törekvés azonban nem öncélú, sokkal inkább a kitűzött célok megvalósításának egy nagyon fontos eszköze.

5. Szólnunk kell az anyagi eszközökről is. Természetesen egy civil kezdeményezésnek is rendelkeznie kell bizonyos mértékű, a működéshez illetve a tevékenység kifejtéséhez szükséges pénzeszközökkel. Két elvet kell rögzítsünk ezzel kapcsolatban. A környezetvédelem arca mozgalom tevékenysége nem irányulhat anyagi haszonszerzésre. Ez részben ellentétben állna a követendő célokkal, részben pedig a célok megvalósításához valamennyi anyagi eszközt rendelkezésre kell bocsátani, így az esetlegesen pluszban keletkező forrásokat is.  Nem feledhetjük uyganis, hogy a pénz csak eszköz és nem cél. Mindemellett azonban az is elvi jelentőségű, hogy nem zárkózhatunk el az úgynevezett kiegészítő gazdasági tevékenység folytatásától ugyanis ez hozzásegít a kívánatos diverzifikált finanszírozáshoz. Ennek megfelelően három fő forrásból érdemes anyagi eszközöket remélni; a hazai, EU-s és nemzetközi pályázatok útján elnyerhető támogatásokból, a különféle jogcímeken érkező befizetésekből (pl. becsületkassza alapú tagdíj, szponzoráció, adomány, 1% felajánlás stb.) illetve az imént említett kiegészítő gazdasági tevékenység folytatása során keletkező bevételekből. Így csökkenthető a szervezet kiszolgáltatottsága.

6. Most pedig egy váratlan fordulattal megtörjük az eddig kicsit tankönyvízű felsorolást egy nagyon fontos eszköz megemlítésével. Ez pedig nem más, mint a humor. A humor nemcsak jókedvet teremt vagy átsegít a nehéz helyzeteken, de rendkívül hatékonyan alkalmazható kommunikációs technika és emellett remek eszköze az üzenetek célbajuttatásának. A jó humor persze adottság, erőltetni nem szabad és öncélúvá sem válhat.

7. Végül, de nem utolsó hanem inkább elsősorban A környezetvédelem arca mozgalom legfontosabb "eszközei" azok az emberek lesznek majd, akik fontosnak érzik, hogy annak munkájában bármilyen szinten részt vegyenek. Nyilvánvalóan a kezdeményezés sikere és egész működése a benne dolgozó emberek munkájától fog függeni.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a mozgalomban közreműködők, a naprakész releváns ismeretanyag, a jog, a modern technika, a média, a többféle forrásból remélt pénzeszközök és a humor biztosan segítségünkre lehetnek.

Fontos újra hangsúlyozni, hogy a fenti felsorolás nem kimerítő, inkább példálozó jellegű. Ennek ellenére talán mégsem volt haszontalan, hogy számba vettük azokat a legalapvetőbb eszközöket, amelyek segítségünkre lehetnek a célok megvalósításában és amelyekhez érdemes legelőször nyúlnunk.

Legközelebb az első posztban  említett "újszerű módszerekről" lesz szó, amelyek a legnagyobb lökést adhatják A környezetvédelem arca sikerének.

"Ask not what your country can do for you - ask what you can do for your country"- John F. Kennedy

("Ne azt kérdezd mit tehet érted a hazád, hanem azt mit tehetsz te magad a hazádért")

A fenti idézet nem valami lózung akar lenni. Sokkal inkább az egész projekt alapja. A környezetvédelem arca. Ez a neve. Ez meg a hivatalos blog felülete.

De mi ez az egész?

A környezetvédelem arca egy mozgalom, amelynek célja nem más, mint a tudat felébresztése, formálása és gazdagítása újszerű módszerekkel egy jobb és élhetőbb világ kialakítása céljából. A kezdeményezés négy kulcsfogalmon alapszik; tudatosság, fenntarthatóság környezetvédelem, s az ezekhez elengedhetetlen tudás. Az előbbi három sorrendet jelöl. Nagy valószínűséggel állítható, hogy általában a tudatosan gondolkodó emberek számára válik fontossá a fenntarthatóság és az is bizonyosan igaz, hogy csak a fenntarthatóságra törekvés alapozhatja meg a környezet védelmét. Annak érdekében, hogy jobban érthetővé váljék A környezetvédelem arca mozgalom célja talán érdemes ezeket az első pillantásra túl általánosnak tűnő szavakat (egyelőre anélkül, hogy elmerülnénk a részletekben) megvizsgálnunk közelebbről.

Hamvas Béla írja A vízöntő című művében, hogy "a legnagyobb veszély, ami egy népet fenyeget, hogy primitívvé válik, hogy eldobja magától a tudatos gondolkozást és tudatos gondolkozót, s ezzel a tudattalanság óceánjába merül, így válik csőcselékké, söpredékké züllik és oszlik fel." S valóban, a tudatosság az érvek és értékek győzelme a tudattalan sodródással, a mindennapi valós vagy mesterségesen generált szükségletek kielégítése fölött érzett hamis elégedettséggel szemben. Ha pedig tudatosan kezdjük szemlélni a világot hamar rájöhetünk, hogy az exponenciálisan növekvő népességgel és a folyamatos gazdasági növekedés kényszerével leírható jelenlegi világunkat leginkább meghatározó folyamatok már belátható időn belül tovább nem folytathatók.

Így a tudatos gondolkodás arra a felismerésre vezet, hogy alapvetően újragondoljuk életünket mind egyéni mind közösségi szinten. Mi az amit megtehetünk, mi az amit meg kell tennünk és mi az amit meg fogunk tenni. S ezen a ponton találkozunk a fenntarthatóság fogalmával. A fenntarthatóság lényege ugyanis éppen az, hogy egy teljesen más utat mutat. Egy olyan utat amely arról szól, hogy úgy elégítsük ki valódi szügségleteinket, hogy azzal a lehető legkisebb mértékben "ártsunk" vagyis fogyasszunk el nem megújuló javakat. Ezzel párhuzamosan pedig a lehető legnagyobb mértékben törekedjünk arra, hogy újratermelődő, megújuló jószágokat használjunk, hasznosítsunk, fogyasszunk. A fenntarthatóság így életformává válik és rövid időn belül a mindennapjaink része lehet.

A "ne árts" intelme alapján folytatott fenntartható életvitel ugyanakkor A környezetvédelem arca mozgalom öndefiníciója szerint nem elegendő. Szükség van egy következő lépcsőfokra. Ennek alapján a következő kulcsfogalmunk a környezetvédelem. A környzetvédelem cselekvésre ösztönöz. Nem elegendő ugyanis megőriznünk, fenntartanunk a teremtett világot jelenlegi állapotában, hanem ahogyan csak lehetséges aktívan tennünk kell annak jobbításáért. Ez kétféleképpen valósulhat meg; egyfelől lehet közvetlen, azaz konkrét természetvédő cselekedetek által (pl faültetés, szemétszedés, stb.) másfelől pedig közvetett tevékenység gyakorlása által úgymint például hasonló értékeket valló emberekkel közösségbe szerveződés, (együtt)gondolkodás hovatovább képviselete mindazok értékeknek amelyeket fontosnak tartunk.

Gondolkodj, változtass, hass! Tudatosság, fenntarthatóság és környezetvédelem. Egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő fogalmak. Ahhoz azonban, hogy igazán értelmet nyerjenek egy valami még hiányzik, mégpedig mindezeknek az alapja, előfeltétele; a tudás. Könnyű belátni, hogy releváns tudás nélkül a fenti rendszer fabatkát sem ér, nem érthető és nem értelmezhető. Milyen az amikor tudatosan gondolkodom? Miért nem fenntartható a mostani életünk? Hogyan élheték fenntarthatóan? Mégis mit tehetek azért, hogy védjem a környzetem és vajon ér e majd valamit? Mind-mind olyan jogosan felmerülő kérdések, amelyekre léteznek megfelelő válaszok, ezeknek a válaszoknak azonban el kell jutniuk a kérdéseket önmagukban vagy nyíltan megfogalmazókhoz. Sőt el kell jutniuk mindenkihez, mert mindenkinek joga van a tudáshoz, joga van ahhoz, hogy minél sokrétűbb tudás birtokában hozhassa meg (remélhetően tudatos) döntéseit. Tudás nélkül nem létezhet sem tudatosság, sem a tudatosságra épülő fenntartható életforma illetve az annak szellemében tevékenykedő környezetvédelem. Így áll össze a teljes kép.

Mindezek alapján a most kibontakozó A környezetvédelem arca mozgalom mindenkit várni és hívni fog, aki a fentiekkel egyetért és annak megvalósításában részt szeretne venni. Ugyanilyen fontos végül, hogy A környezetvédelem arca egyúttal mindenkihez szólni fog aki mindazokról a gondolatokról amelyekről eddig szó esett még nem hallott vagy nem tud eleget. Aki nem lesz ellenünk az biztosan velünk lesz! :)

Egyelőre ennyit a célokról. A legközelebbi bejegyzésben az egész projektet meghatározó témáról esik szó, nevezetesen azokról az újszerű eszközökről és módszerekről, amelyek a fenti célok eléréshez nélkülözhetetlenek.

A mai nappal tehát - 2013 április 22-én, a Föld napján - elstartoltunk!