Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!
Mit jelent és hogyan valósulhat meg a korábban leírt összehangolt működés a környezet, a társadalom és a gazdaság között?
1. Érdemes abból kiindulnunk, hogy általánosságban mindenkit az érdekei mozgatnak és terelnek valamilyen irányba. Ahhoz tehát, hogy az együttműködés kulcsát megtaláljuk meg kell vizsgálnunk ennek a három különböző dimenziónak az érdekeit külön-külön. Akármennyire is igaz ugyanis, hogy a másikra való tekintet nélkül nem oldhatóak meg a három nagy rendszer egyikének problémái sem, be kell látnunk, hogy ezt egyelőre kevesen ismerték fel. A kívánt kooperáció így azon áll vagy bukik, hogy sikerül e beazonosítani olyan metszéspontokat amelyek mind a három dimenzió képviselőit sikeresen motiválják és késztetik közös cselekvésre.
2. A "társadalom" avagy az egyes ember "érdekei" persze igen változatosak lehetnek. Mi több, ha belegondolunk a gazdaság vagy a környezet "érdekeit" is leginkább egyes emberek határozzák meg, nem önmaguktól valóak. Ezt a fajta "emberközpontúságot" azonban ebben az esetben érdemes elfogadnunk. Tehát a társadalom és az abban élő egyén érdeke (miközben ezek egymással is szemben állhatnak egyes esetkeben) a legáltalánosságban talán két szóval írható le; jólét és biztonság. Ha még ennél is általánosabban akarjuk megfogalmazni ezt, akkor a két fogalmat összeolvasztva azt mondhatjuk, hogy az egyén minimálisan az "általános emberi méltóság" mércéje által megkövetelt életre vágyik. Az általános emberi méltóság fogalmába (szigorúan nem jogi értelemben) beletartozik az anyagi biztonság mellett a szabadság (mozgás, vélemény, pályaválasztási stb.) a fizikai biztonságérzet, a biztos lakhatás és így tovább. Minden olyan kezdeményezés, tevékenység, program, terv, cselekvés tehát amely alkalmas arra, hogy ezeket az általános vágyakat kielégítse vagy ezzel kecsegtet esetleg konkrétan tesz is érte arról megállapítható, hogy a társadalom és az egyén érdekét szolgálja.
3. Egy modern piacgazdaság és annak szereplőinek, a gazdasági társaságoknak a mozgatórugója és alapvető érdeke a nyereség elérése vagyis a profit. A non-profit alapon működő gazdasági társaságok általában valamilyen önmagukon túlmutató cél érdekében tevékenykednek, így ezeket inkább az előző ponthoz sorolhatjuk. A "hagyományos" gazdasági társaságok többféleképpen tehetnek szert nyereségre. Alapvetően két eszköz áll a rendelkezésükre; a kiadásaik csökkentése és/vagy a bevételeik növelése. Vannak ezen kívül azonban olyan tényezők, amelyek nem közvetlenül és/vagy pénzben nem (pontosan) kifejezhető módon járulhatnak hozzá a gazdasági társaság eredményességéhez. Ilyen lehet például az úgynevezett vállalati imázs kialakítása. Ez annyit takar, hogy a vállalat olyan képzettársítást próbál kialakítani saját magáról amelynek eredményeképpen azok akiknek fontos vagy jelentéssel bír a vállalat által felkarolt terület vagy más dolog azok nagyobb eséllyel válhatnaknak később az adott gazdasági társaság vásárlóivá/ügyfeleivé. Ilyenre számos példát találunk. Következésképpen megállapítható, hogy a cégeket nem pusztán a bevételük növelésének és/vagy a kiadásaik csökkentésének ígéretével lehet motiválni az alapvető érdekük, a nyereség elérése érdekében hanem ugyanígy egy kedvező képzettársítás kialakításának programjával is.
4. A környezet érdekeiről, amelyek végső soron valamennyiünk érdekei is, már korábban szóltunk. A környezet védelme azonban nem csak akkor lehet sikeres, ha, amint azt fentebb kifejtettük megtalálja a metszéspontokat a gazdaság és a társadalom specifikus érdekeivel hanem akkor is, ha a környezet védelmének alapvető érdekeit hangsúlyozva és azokat szem előtt tartva dolgoz ki olyan kezdeményezéseket, amelyek nem elszigetelten hatnak egyik vagy másik dimenzióban, hanem egyszerre mindegyikben. Nézzünk egy konkrét példát.
5. Nem olyan régen nagy nyilvánosságot kapott az Igazgyöngy Alapítvány "Biobrikett programja" amely nemzetközi elismerésben is részesült. A program honlapján szereplő mondat szerint a kezdeményezés "előnyei, hogy kis befektetéssel, helyi anyagok hasznosításával ( lokalitás, szállítási költégek megtakarítása & kevesebb környezeti teher) és egyszerű, kézi hajtású gépekkel egy közösség saját magának előállíthatja a tüzelőjét, így munkahelyeket teremt, (anyagi biztonság, profit szerzési lehetőség) csökkenti a helyiek tüzelőköltségét ( anyagi biztonság megerősödése, nagyobb vásárlóerő más szektorokban) és megkíméli az erdőket (levegőtisztaság, fenntarthatóság, bünözés visszaszorulása)."
6. Ebből az egyetlen mondatból látható mennyi féle érdek találkozhat egy program megvalósítása során. De nézzünk egy másik példát. Debrecenben hajléktalanok (a legkiszolgáltatottabb és legelesetebb emberek) müködnek közre a közterületen eldobott újrahasznosítható anyagok begyűjtésében. Itt is egyszerre látjuk érvényesülni az egyén/társadalom, (hasznos tevékenység folytatása, anyagi előnyök) a gazdaság (újrahasznosítást végző alapanyaghoz jutása->profit) és a környezet (a közterületek káros anyagoktól való megtisztítása, hulladék-újrahasznosítás) érdekeit.
7. Ezeknek a példáknak az alapján tehát állítható, hogy bizonyosan léteznek olyan kezdeményezések amelyek ha nem is tökéletesen de kielégítik mindhárom dimenzió érdekeit s ezáltal teszik hatékonyabbá, népszerűbbé és megvalósíthatóvá azokat. A környezetvédelem arca mozgalom elkötelezett az ilyen és ehhez hasonló programok kidolgozásában, segítésében, véghez vitelében. Csak ezen az úton lehetséges hosszútávon az alapvető célok irányába történő tartós és hatékony elmozdulás!
8. Végül pedig ahogy minden gondolatnak és kezdeményezésnek, így A környezetvédelem arca mozgalomnak is vannak előzményei illetve példaképei, amelyekből és akikből erőt meríthet. A következő poszban tehát azokról az emberekről szólunk akiknek tevékenysége ösztönzőleg hathat a cselekvésre.
